Telefon: +3670372884 | E-mail: info@camperon.hu

"Tudatosan 50 nyarunk van az életben - töltsük tartalmasan!" - interjú a Camperben Utazunk vloggereivel

Mai beszélgetőpartnereim Ircsi és Józsi, a Camperben Utazunk vlog párosa. Egy Seat Alhambrát alakítottak át úgy, hogy néhány óra munkával menetkésszé tudják varázsolni és be tudják barangolni akár egész Európát.

Aki nem ismer benneteket, mutatkozzatok be neki pár szóval, kik vagytok és mit kell rólatok tudni?

Ircsi és Józsi vagyunk, 8 éve alkotunk egy párt. 50 év felettiek vagyunk és a munkánk miatt csak nyáron tudunk hosszabb, több hetes nyaralásra elmenni, amihez a Seat Alhambránkat alakítottuk át minicamperré.

Honnan jött az ötlet, hogy a személyautótokat átalakítva járjátok a világot?  Hol hallottatok először a minicamperekről?

Ircsi: A gyerekeink osztálytársak voltak, mi pedig mindketten egyedülálló szülők és már jó pár hónapja ismerkedtünk, amikor egy augusztusi estén megkérdeztem Józsitól, hogy akar e velem hullócsillagot nézni?Azt válaszolta, hogy persze, de ő most éppen a Balatonon van. Mondtam, hogy ez nem kifogás, 4 óra múlva ott tudok lenni. Még aznap éjszaka találkoztunk és mivel nem volt szállásunk, az ő autójával kezdtük el az első közös egyhetes kalandunkat.

Józsi: Ez egy Fiat Ulis volt, ebben csak egy matrac volt hátul és egy kerékpár, semmi egyéb. Mivel mindketten imádunk utazni, kitaláltuk, hogy ezt a felszerelést kicsit tovább fejlesztjük. Először lakóautóban gondolkodtunk, elkezdtük követni az Útravelók YouTube csatornáját. Ahogy tovább keresgéltünk a témában, láttuk, hogy vannak, akik ilyen kicsi autóból is tudtak egy utazásra/alvásra alkalmas járművet kialakítani.

Aztán egy csomó ötletet összeolvasztottunk és kitaláltuk, mi lenne az a legjobb megoldás, ami kettőnknek a legmegfelelőbb. Már eleve úgy terveztük, hogy hosszabb utazásokat fogunk tenni, így mobil WC-t és napelemet is beszereztünk a komfortosság miatt. Valamint az volt a cél, hogy egyrészt teljesen minimalista és környezttudatos módon utazzunk, másrészt teljesen önellátók legyünk. 

Milyen munkát kellett elvégezni az autón? Teljesen egyedül csináltátok vagy kértetek segítséget másoktól? Honnan inspirálódtatok?

Józsi: Asztalos vagyok, főként konyhabútorokat és beépített szekrényeket készítek, amit nagyon szeretek, de a camper egyfajta kihívás és nagyon szeretek gondolkodni, tervezni és azt megvalósítani. Így – bár volt vele fejtörésem, mert az autóban egy derékszöget sem találsz – nem okozott nehézséget számomra a teljes berendezés elkészítése és annyira megtetszett ez a camper beépítés, hogy szeretnék a jövőben ez irányú elmozdulást a szakmámban és ezzel foglalkozni, másoknak is készíteni.  

Ircsi: Nagyon sokat terveztünk, mi lenne a legjobb elrendezés, mire van szükségünk a több hetes nyaralások alatt. Ezzel több hónapot töltöttünk el, az elkészítése viszonylag már könnyedén ment, bár volt, amikor már kész volt egy elem és a beépítésnél döbbentünk rá, hogy valami nem úgy illeszkedik, ahogy szerettük volna és akkor jött az újratervezés és készítés.

Józsi: Mivel volt hulladék anyagom, ezért a nagy része újrahasznosított fából készült a berendezésnek. 

Ircsi: Tudtunk volna sokkal szebbet vagy modernebbet készíteni, de a fő cél számunkra az volt, hogy az egész projekt környezettudatos legyen és ne vegyünk új alapanyagot hozzá, dolgozzunk abból, ami van. Valamint az, hogy számunkra komfortosabbá váljon az autó és minden meglegyen benne akkor is, ha tegyük fel egy hétig esik az eső és nem tudunk kimenni. Tudjunk bent főzni, pihenni, elmenni WC-re, stb. 

Milyen funkciók vannak most jelenleg az autóban? Mennyire komfortos? Hogy épül most fel az autótok?

Ircsi: WC-t mindenképpen szerettünk volna, mivel ha felébredsz, az az első, hogy oda látogatsz el. Nem szerettünk volna mindig olyan parkolóhelyet keresni az utazásaink során csak emiatt, ami vagy egy étterem, vagy egy bevásárlóközpont közelében van. Valamint olyan ágyat szerettünk volna, amit össze tudunk hajtani és mindezt kényelmesen, csukott ajtónál – vagyis nem kell elhagynunk az autót éjszaka sem, ha szeretnénk az ülőrészből ágyat kialakítani. Nagyon fontos volt, hogy legyen egy szuper konyhánk, mivel nagyon szeretünk főzőcskézni és legyen egy kültéri zuhany is. Szóval igazából minden olyan funkciót sikerült beletennünk, amire nekünk szükségünk van egy camperben.

Mi volt a legnagyobb nehézség az átalakításban? Van valami, amit esetleg máshogy csinálnátok a mai fejetekkel? Ami nem úgy jött be a gyakorlatban, mint ahogy terveztétek?

Józsi: Ezeknek az autóknak az alja nem vízszintes és éppen a hátulja a szűkebb. Sokan úgy fekszenek, hogy hátul van a fejük, mert az van magasabban. Mi pont fordítva vagyunk, nekünk a felső testünk van elöl, így ennek a kivízszintezése elég nehéz volt, hiszen a szekrények, dobozok alját ferdén kellett legyártani ahhoz, hogy a végeredmény egyenes legyen. Az utasülést előre szoktuk húzni, az még plusz 20 cm. A vezetőülést azonban mindig szabadon hagyjuk, hogy ha indulni kell, akkor azonnal tudjunk menni. Ezt mi nagyon fontosnak tartjuk. 

Ircsi: Két dolog van, amit most már máshogy csinálnánk. Az egyik, hogy a WC-t alacsonyabbra építenénk. Megvettük a magasabbat, de igazából látjuk, hogy felesleges volt. Bár ki tudja, mi lesz később, mi is leszünk még öregebbek, akkor meg jól jöhet ha magasabb (nevetnek). A másik pedig az, hogy a vizesblokkunk az akkumulátor mellett van. Eddig nem volt ezzel semmi problémánk, de utólag visszagondolva máshogy terveznénk meg a helyét. Ha hátul lenne, sokkal könnyebben hozzá lehetne férni jó időben. Hátul van a WC, fürdőszoba és ha kinyitjuk a kocsi hátulját, akkor konyha is lesz belőle. 

Hány országban voltatok? Mi volt a legkedvesebb emléketek?

Ircsi: Nekem van egy elvem, amit Józsira is sikerült átragasztanom. Egy életben körülbelül 50 nyarunk van, amit tudatosan tervezhetünk, önállóan döntésképes állapotban, ezért igyekszünk mindig máshová menni, minél több dolgot felfedezni. 

Azért is szeretünk személyautóval utazni, mert így jobban el tudunk vegyülni a helyiek között. Szeretjük kipróbálni a helyi ételeket, italokat, mindig megnézzük a helyi piacot és temetőt – ezek mindig nagyon érdekesek. A tengerparton sem azokba a boltokba megyünk be, amik a turistáknak vannak, hanem ami a helyieknek.

Józsi:12 országban voltunk már, ami körülöttünk van, mindent felfedeztünk: Románia, Bulgária, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Olaszország, Görögország, Ausztria, Németország, Vatikán, Horvátország. Szeretnénk még távolabb is menni, Marokkó, Törökország és Spanyolország is az útcéljaink között vannak, de idén szeretnénk elmenni egy hosszabb Albánia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina körútra. 

Ircsi: Az eddigi legjobb élményünk az olasz körutunk, ahol 21 várost jártunk körbe 3 hét alatt. Ez annyira inspiráló volt számunkra! Az első hét után nagyon fáradtak voltunk, egy kicsit visszább is vettünk az iramból, de utána újra lendületet kaptunk és haza sem akartunk jönni. Ha lett volna még időnk, nem okozott volna gondot az sem, ha hónapokat kell eltöltenünk a minicamperben. 

Azt vettük észre, hogy egy hét szükséges az akklimatizálódáshoz, ahhoz, hogy elengedjük a mindennapi stresszt és a jelenre tudjunk koncentrálni. De aztán egyre lazábbak leszünk és bele tudunk olvadni az adott ország közösségébe.

Van listátok a látnivalókról és arról, mit szeretnétek megnézni? Vagy spontán elindultok és lesz, ami lesz?

Józsi: Általában megtervezzük az utazás ívét, hogy hová szeretnénk eljutni. De az első város után Ircsi előveszi a térképet, rákeres a neten a látnivalókra és onnantól kezdve már spontán jönnek az események. De olyan is volt, hogy egy helyi idős bácsi kopogtatott be az ablakunkon, beszédbe elegyedtünk és ő ajánlott nekünk valamit, amit meg tudtunk nézni. Semmi nincs kőbe vésve. Azt is nézzük, milyen az időjárás, hol tudunk parkolni, stb. De ha van egy ismertebb látnivaló, akkor azt mindenképpen megnézzük. Az olasz körúton például ki kellett hagynunk Barit, mivel át szerettünk volna menni Capri szigetére és a teljes Amalfi partot körbejárni, de nem akartunk rohanni, így Barit elengedtük. Úgy tervezzük, hogy egy következő utunk során járjuk majd be ezt a régiót, Sziciliával egybekötve. 

Az a jó, hogy tudunk spontánok lenni, nem ragaszkodunk semmihez a körmünk szakadtáig.

Ha jól tudom, főleg vadkempingezni szoktatok. Több fotót, videót is láttam rólatok, amint éppen egy rét közepén főzőcskéztek. Mennyire veszik ezt jó néven más országokban? Mennyire szoktak rátok furcsán nézni? Volt már konfliktusotok emiatt?

Ircsi: Még soha nem volt semmi konfliktusunk. Olyan már volt, hogy odajöttek és benéztek az autóba. Van, aki szóba is elegyedik velünk, de problémánk még soha nem volt ebből. Nagyon sok embernek az tetszik, hogy ez egy személyautó, de mégis meg van benne minden, ami egy lakóautóban. Nyilván nem összehasonlítható a kettő, hiszen egy lakóautó sokkal kényelmesebb, de a méretéből kifolyólag nem olyan könnyű vele parkolni, vagy vezetni. 

Mikor szoktatok utazni? Mi a következő úticél?

Ircsi: Egybefüggő nyaralásunk nyáron van, ez általában 2-3 hét hosszúságú. De ezen kívül még el szoktunk menni hosszúhétvégékre is, legyen szó pünkösdről vagy húsvétról, vagy csak egy hirtelen jött ötletből elindulunk pár napra.

Józsi: Most Erdélybe megyünk, Pádisba, ami a Bihar-hegységben van. Nagy kedvencünk ez a hely, sok felfedezni való van még ott is.

Van tervben másik autó? Vagy a jelenlegi továbbfejlesztése? Új funkciókkal való ellátása?

Ircsi: Mi ezt az autót a hétköznapokban elsődlegesen személyautóként használjuk. Mivel utazásra egy évben csak pár hétre tudunk elmenni, ezért jelenleg még tökéletesen megfelel számunkra. Viszont már számoljuk vissza az időt a nyugdíjig és a terveink között szerepel egy furgon beszerzése és annak a teljes körű felújítása, berendezése. A berendezést éppen most aktualizáljuk, egy picit jobban az igényeinkre szabtuk. Ennek a tesztelése a hamarosan kezdődő Balkán-túránkon lesz.

Józsi: Ennek az autónak még az is nagy pozitívuma, hogy viszonylag gyorsan lehet vele nagy távokat megtenni. Ez mégiscsak egy személyautó, vagyis így tudunk vele hasítani autópályán. A fenntartási költségei is alacsonyabbak, valamint kevesebbet fogyaszt, mint egy lakóautó. Azt néztük, hogy aki egy furgont vagy egy lakóautót megvesz, annak akkor éri meg, ha éves szinten több hónapot tud vele utazni. Nekünk most egyelőre erre nincsen lehetőségünk, vagyis felesleges egy ilyenbe beruházni. 

Miért kezdtétek el a vlogolást?

Ircsi: Igazából azért, hogy legyen nyoma annak, hol jártunk, legyen keretbe foglalva egy kisfilm által, ami így már nem csak nekünk egy emlék, hanem másnak is informatív és inspiráló.  Amikor elkezdjük vágni a videókat és fotókat, akkor újra átéljük az egész utazást. Kaptunk több visszajelzést is a követőinktől arról, hogy a videóinkat nézve megtetszett nekik ez az utazási forma és belevágtak a camper építésbe. 

Józsi: Amikor egy út során készítünk 2000-3000 fotót és videót, azt egy ilyen anyag összeállításával szuperül össze tudjuk tömöríteni és talán emészthető formában tudjuk tálalni. Mi ezt nem tanultuk, autódidakta módon kezdtünk el videót szerkeszteni, a vágóprogramot ajándékba kaptuk, ez adta meg a kezdő lökést.

Mit üzennétek azoknak, akik még csak kacérkodnak az utazás gondolatával?

Ircsi: Mi mindenkit arra buzdítunk, hogy ne habozzon, vágjon bele azonnal a kalandba. A mindennapjaink során benne vagyunk a mókuskerékben, a munkahelyi stresszben, az idegeskedésben. 50 körül azért már érzi az ember a korát is, itt-ott már akadnak problémák. Ha viszont útnak indulunk, akkor semmi sem fáj. (nevetnek) Ez az, amikor azt érzi az ember, hogy újra fiatal lehet, úgy csodálkozhat rá a világra, mint egy gyerek, szabadon mehet bárhová, szabadon élvezheti az életet, az utazást, megismerhet új kultúrákat, embereket és fantasztikus élményekben lehet része. Egymással bezárva pár négyzetméteren az együttműködés nagyon fontos, ajánljuk azoknak, akik ismerkednek és össze akarják kötni az életüket. Egy ilyen kaland során biztos, hogy olyan dolgokra is fény derülhet, ami lehet több éves udvarlás alatt sem bukik ki, úgyhogy hajrá fiatalok, öregek Camperben Utazzunk!

Tetszett az interjú? Akkor kövesd Ircsi és Józsi további kalandjait! Bővebb információ róluk:

CAMPERBEN UTAZUNK

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük